Magyarszék, Baranya megye északi felének közepén, a Komlói járás nyugati felének gyújtópontjában, a Pécset Kaposvárral összekötő 66-os számú főút, és az innen szerteágazó több – a Mecsek északi előterét átszövő – mellékút, valamint a Sásdot Komlóval összekötő vasútvonal találkozásánál helyezkedik el, kapuként biztosítva az összeköttetést a megyeszékhely Pécs, a járásszékhely Komló, valamint a Baranyai-hegyhát periférikus községei között. A Nyugat-Mecsek északi előterében elterülő Magyarszék összesen öt településsel határos, amelyek mindegyikével közvetlen közúti kapcsolatban is áll. A négy járást is érintő, valamint több mint húsz települést magába foglaló, erősen taglalt, városhiányos, aprófalvas vidék legnagyobb, egyetlen ezer fő feletti településeként két belterületi egységet és több kisebb külterületi lakott helyet is magában foglal. Bár Magyarszék közvetlen szomszédja Komló, és légvonalban a megyeszékhely Pécs is csupán 10 kilométerre található, mégis, a domborzati, és az azok által erőteljesen korlátozott közlekedési viszonyok miatt, a legközelebbi városok időben mért távolsága jelentős. A környező aprófalvak számára éppen ezért Magyarszék az egyetlen elérhető mikrotérség-központ.
Az Árpád-kor óta lakott településen már a római korban is hadiút vezetett keresztül, létezésének első írásos bizonyítéka pedig 1332-re tehető. Bár a török hódoltság alatt sem néptelenedett el, jelentős növekedésnek a XVIII. század első harmadában indult, Trier környéki németek III. Károly által elrendelt betelepítésével. Baranyaszék néven 1930-ban vonták Magyarszékhez a németajkúak alkotta Németszék fiókközséget, valamint Kishertelendet, mai nevét végérvényesen 1931-ben nyerte el. Folyamatos fejlődésének köszönhetően városias kiépítettségű infrastruktúra-hálózatokkal büszkélkedhet, népességmegtartó képessége kiemelkedő tágabb térségéhez viszonyítva is, mind a vándorlási különbözet, mind a természetes szaporulat, illetve fogyás mutatók tekintetében. Ennek következtében is egyre inkább a Hegyhát egyik legnépesebb, gazdaságilag is számottevő településévé lépett elő napjainkra, mikrotérségi vezető szerepének, dominanciájának erősödése a jövőre nézve is prognosztizálható.

Magyarszék a „Magyarország kistájainak katasztere” besorolása szerint a Dunántúli-dombság részét képező Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidéken fekszik, döntő részben a Baranyai-Hegyháton, de határai felkúsznak a Mecsek-hegységre is. Felszínét alapvetően a közepesen magas értékű (100-200 m/km2) relatív relief jellemzi, az eróziós és deráziós völgyek által erősen szabdalt szélesebb-keskenyebb dombsági hátakat, a térség változatos földtani múltjáról tanúskodó, feketekőszén-bányászat hatásai által is felerősített, csuszamlásos formák is gazdagítják. A kistáj dombsági jellegének megfelelően, a településen megtalálható főbb talajtípusok a meredek lejtők harmadidőszaki és idősebb agyagos, valamint löszös üledékein képződő agyagbemosódásos barna erdőtalajok. Az erősen savanyú kémhatású, alapvetően vályog mechanikai összetételű talajok leginkább az erdőgazdálkodásra alkalmasak, amelyet, az országos átlagot messze meghaladó erdőborítottság is jellemez, ugyanakkor szántóföldi művelésre is hasznosíthatóak a patakok völgyeiben. A völgyek lankáinak löszös barnaföldjeit pedig a magángazdálkodók kamatoztatják szőlőtermesztés céljából, amely az egyre nagyobb értékkel bíró helyi bortermelés alapja. A térség változatos, gazdag földtani múltjának köszönhetően a feketekőszén-bányászathoz kapcsolódó csuszamlások geológiai adottságaiból következő magas geotermikus gradiens értékének köszönhetően Magyarszék közvetlen szomszédságában két helyen is (Magyarhertelenden, valamint a jelenleg Komlóhoz tartozó Sikonda településrészen) termálvíz tör a felszínre, amelyek közül az egyik 62fok-os. Az adottságokat egy-egy termálfürdő komplexum már jelenleg is sikeresen hasznosítja a térség javára, de további jelentős mezőgazdasági, energetikai és turisztikai potenciált is rejtenek magukban.